TOPSPIN ASZTALITENISZ CLUB
AZ ASZTALITENISZ ALAPSZABÁLYAI
2.1. AZ ASZTAL
2.1.1. A ping pongasztal mérete, azaz a felső lapja, a játékfelület téglalap alakú, 2,74 m hosszú és 1,525 m széles, és a padlótól 76 cm-es magasságban, vízszintesen helyezkedik el.
2.1.2. A játékfelülethez nem tartoznak hozzá a felső asztallap oldalfelületei. 2.1.3. A játékfelület bármilyen anyagból készülhet, ám egy szabványos pingpong labdának 30 cm magasról a játékfelületre leejtve mindenhol körülbelül 23 cm magasra kell felpattannia.
2.1.4. A játékfelületnek egységesen sötét színűnek és mattnak kell lennie, mindkét hosszanti oldalvonalon 2,74 méteres, 2 cm széles fehér szegéllyel, s mindkét alapvonalon 1,525 méteres, 2 cm széles fehér szegéllyel.
2.1.5. A játékfelületet az alapvonalakkal párhuzamosan húzódó, függőleges háló két egyforma nagyságú térfélre osztja. A játékfelületnek teljes terjedelmében folyamatosnak kell lennie mindkét térfélen.
2.1.6. A páros pingpong játékhoz a térfeleket egy, az oldalvonalakkal párhuzamosan húzódó, 3 mm széles, fehér színű középvonal két egyforma méretű térfélrészre osztja. A középvonal mindkét térfélen a jobb oldali térfélrészhez tartozik.
2.2. A HÁLÓKÉSZLET
2.2.1. A ping pong háló készlet a hálóból, a felfüggesztéséből és a hálótartó oszlopokból áll, beleértve a pingpongasztalhoz rögzítő elemeit is.
2.2.2. A hálót zsinórral kell felfüggeszteni, mindkét végén 15,25 cm magas oszlophoz erősítve. Az oszlopok külső határvonala 15,25 cm távolságra van az oldalvonaltól. 2.2.3. A háló felső szélének, a háló teljes hosszában, 15,25 cm magasan kell lennie a játékfelület felett. 2.2.4. A háló aljának a háló teljes hosszában a lehető legközelebb kell lennie a játékfelülethez, a háló végeinek pedig a lehető legszorosabban kell csatlakozniuk a hálótartó oszlopokhoz.
2.3. A PINGPONG LABDA
2.3.1. A ping pong labda gömb alakú, 40,6 mm átmérőjű.
2.3.2. A labda tömege 2,6-2,7 gramm.
2.3.3. A labda anyaga ABS műanyag, színe fehér vagy narancssárga, és matt.
2.4. A PINGPONG ÜTŐ
2.4.1. A ping pong ütő tetszés szerinti méretű, alakú vagy súlyú lehet, de a lapjának síknak és merevnek kell lennie.
2.4.2. Az ütőlap vastagságának legalább 85 %-a természetes fa kell hogy legyen, az ütőlapon belüli ragasztóréteg megerősíthető valamilyen rostos anyaggal, mint például karbonszál , üvegszál vagy préselt papír, de ez a megerősítés nem lehet vastagabb az ütőlap teljes vastagságának 7,5 %-ánál, vagy 0,35 mm-nél, attól függően, hogy melyik érték a kisebb.
2.4.3. Az ütőlapnak az ütéshez használt oldalát vagy szokványos szemcsés gumival kell borítani szemcsével kifelé, a ragasztóanyaggal együtt legfeljebb 2 mm 6 | O l d a l MOATSZ 2012/2013 vastagságban, vagy pedig szendvicsgumival azaz szofttal, szemcsével akár kifelé, akár befelé, a ragasztóanyaggal együtt legfeljebb 4 mm vastagságban.
2.4.3.1. A szemcsés gumiborítás egy olyan, nem szivacstartalmú természetes vagy műanyag gumi, amelynek egész felületét egyenletesen borítják a szemcsék, négyzetcentiméterenként legalább 10, de legfeljebb 30 darabos sűrűséggel.
2.4.3.2. A szendvicsgumi borítás, azaz szoft ping pong ütő borítás egy szivacsgumi réteg, külső felületén szemcsés gumiborítással. A szemcsés gumiréteg vastagsága nem haladhatja meg a 2 mm-t. 2.4.4. A borításnak az ütőlapot teljesen be kell fednie, de nem nyúlhat túl az ütő szélén. Az ütőlapnak a nyélhez legközelebbi része, melyet az ujjak érintenek, lehet borítatlan, vagy bármilyen anyaggal fedett.
2.4.5. Az ütőlapnak és az ütőlap bármely rétegének, valamint az ütőt borító ragasztónak és anyagoknak folyamatosnak és egyenletes vastagságúnak kell lennie az ütőlap ütésre használt felületén.
2.4.6. A ping pong ütőt borító anyagnak, vagy a borítatlanul hagyott ütőlapnak mattnak kell lennie, egyik oldala élénk piros, a másik oldala fekete kell hogy legyen.
2.4.7. Csak olyan ping pong ütő borítást szabad használni, amelyen semmiféle fizikai, kémiai vagy egyéb kezelést nem végeztek.
2.4.7.1. Az ütőfelület egyenletessége (folyamatossága), a szín egysége kis mértékben eltérést mutathat lényegtelen sérülés, vagy a használatból eredő kopás vagy fakulás miatt, de csak akkor, ha az a felület jellegét, alapvető paramétereit nem befolyásolja jelentősen.
2.4.8. A mérkőzés kezdetekor és a mérkőzés alatti ütőcserék alkalmával a játékos köteles megmutatni a használni kívánt ütőjét az ellenfélnek és a játékvezetőnek egyaránt, és meg kell engednie nekik, hogy az ütőt megvizsgálják.
2.5. MEGHATÁROZÁSOK
2.5.1. A labdamenet az az időtartam, amíg a labda játékban van.
2.5.2. A labda játékba kerül attól a pillanattól kezdve, ahogy megszűnik a mozdulatlansága a szabad kéz tenyerében, ahonnét az adogatás szándékával indítják el, s játékban marad mindaddig, amíg a labdamenet ponttal véget nem ér, vagy félbe nem szakad.
2.5.3. A megismétlendő labdamenet az, amelynek eredményét nem számítják be.
2.5.4. A pont, vagy poén az a labdamenet, amelynek az eredményét beszámítják.
2.5.5. Az ütőtartó kéz az, amelyben az ütőt fogják.
2.5.6. A szabad kéz az, amelyben nincs ütő; a szabad kar a szabad kézhez tartozó kar.
2.5.7. Ütés az, amikor a játékos az ütőt tartó kézben lévő ütővel, vagy az ütőt tartó kéz csukló alatti részével érinti a labdát.
2.5.8. A labda akadályoztatása, vagy „töccs”, azt jelenti, hogy akár a játékos, akár bármi, amit magán visel, vagy magánál tart, hozzáér a labdához, amikor az a játékfelület felett, vagy a játékfelület irányába száll, és nem érintette az ő térfelét, miután az ellenfél utoljára megütötte azt.
2.5.9. Az adogató az a játékos, akinek elsőként kell megütnie a labdát a labdamenet során.
2.5.10. A fogadó az a játékos, akinek másodszor kell megütnie a labdát a labdamenet során.
2.5.11. A játékvezető az a személy, akit a mérkőzés irányítására, ellenőrzésére jelölnek ki.
2.5.12. Az asszisztens játékvezető az a személy, aki a játékvezető munkáját segíti bizonyos döntéseivel. 7 | O l d a l MOATSZ 2012/2013 2.5.13. “Bármi, amit a játékos magán visel, vagy magánál tart”: mindazt jelenti, amit magán viselt, vagy magánál tartott a labdamenet megkezdésekor, a labda kivételével.
2.5.14. A labda a háló felett vagy mellett szálló labdának tekintendő, ha bárhol elhalad, kivéve, ha a háló és a hálótartó oszlop között vagy a háló és a játékfelület között halad el.
2.5.15. Az asztal alapvonalának kell tekinteni annak mindkét irányba történő, meghatározatlan mértékű meghosszabbítását is.
2.6. AZ ADOGATÁS, PING PONG SZERVA SZABÁLYOK
2.6.1. A ping pong szerva, azaz az adogatás megkezdésekor a labdának szabadon kell feküdnie az adogató mozdulatlan szabad kezének nyitott tenyerében.
2.6.2. Az adogatónak megközelítőleg függőlegesen, minden pörgetés nélkül kell feldobnia a labdát úgy, hogy az a szabad kéz tenyerét elhagyva legalább 16 cm magasra repüljön, majd anélkül essen lefelé, hogy bármihez hozzáérne a megütése előtt.
2.6.3. A lefelé szálló labdát az adogatónak úgy kell megütnie, hogy az először a saját térfelét érintse, majd a háló felett vagy mellett elszállva közvetlenül a fogadó térfelén pattanjon le. A párosban a labdának egymás után az adogató, majd a fogadó játékos jobb térfélrészén kell lepattannia.
2.6.4. Az adogatás megkezdésétől a labda megütésének pillanatáig a labdának a játékfelület szintje felett és az adogató alapvonala mögött kell lennie, és a labda nem takarható el a fogadó elől az adogató, és/vagy partnere (párosban) által, vagy semmilyen olyan tárgy révén, amelyet az adogató vagy a partnere hord vagy visel.
2.6.5. Amint az adogató feldobta a labdát szabad karját és kezét azonnal el kell vinnie a labda és a hálókészlet közötti térrészből. A labda és a hálókészlet közötti térrészt a labda, a hálókészlet és annak végtelen függőlegesen felfelé történő meghosszabbítása határozza meg.
2.6.6. A játékos felelőssége úgy adogatni, hogy a játékvezető vagy az asszisztens játékvezető elégedett legyen az adogató szabály betartásával és mindkettő eldöntheti, hogy az adogatás szabályos-e.
2.6.6.1. Ha a játékvezető vagy az asszisztens játékvezető nem biztos az adogatás szabályosságát illetően, akkor első alkalommal a mérkőzés során új labdamenetet rendelhet el és figyelmezteti az adogató játékost; de ha a játékos vagy partnere soron következő szervái nem teljesen tiszták, akkor szabálytalannak kell ítélni őket.
2.6.7. Kivételes esetekben a játékvezető könnyítést adhat a szabályos adogatás kritériumai alól akkor, ha bizonyos benne, hogy az adogatót mozgáskorlátozottsága akadályozza a szabályok betartásában.
2.7. A VISSZAÜTÉS
2.7.1. Az adogatás vagy fogadás után úgy kell a labdát megütni, hogy az a hálókészlet felett vagy mellett akár közvetlenül, akár a hálókészlet érintésével az ellenfél térfelét érintse.
2.8. A JÁTÉKREND
2.8.1. Egyesben az adogató kezdi a játékot adogatással, amelyet a fogadó visszaüt. Ezt követően az adogató és a fogadó felváltva üt. 8 | O l d a l MOATSZ 2012/2013
2.8.2. Párosban az adogató kezdi a játékot adogatással, amelyet a fogadó visszaüt. Ezután az adogató párjának kell visszaütni a labdát, majd a fogadó párjának. Ezt követően valamennyi játékos felváltva, ebben a sorrendben üt.
2.8.3. Ha két mozgáskorlátozottság miatt kerekes székes kocsiban ülő játékos alkotja a párost, az adogató adogatással kezdi a játékot, melyet a fogadó visszaüt, de ezután a mozgáskorlátozott pár bármelyik tagja visszaütheti a labdát. Azonban a játékosok tolókocsijának egyetlen része sem nyúlhat túl az asztal középvonalának képzeletbeli meghosszabbításán. Ha túlnyúlik, a játékvezetőnek a pontot az ellenfél javára kell ítélni.
2.9. MEGISMÉTELT LABDAMENET
2.9.1. A labdamenetet meg kell ismételni,
2.9.1.1. ha a labda az adogatás során útban a háló felett vagy mellett a hálókészletet érinti feltéve, hogy az adogatás egyébként szabályos volt, vagy a hálót ért labdát a fogadó, vagy párja akadályoztatja;
2.9.1.2. ha az adogatást úgy indították el, hogy a fogadó játékos vagy pár nem állt készen a játékra, feltéve, hogy sem a fogadó, sem a párja nem kíséreli meg, hogy beleüssön a labdába;
2.9.1.3. ha a szabályos adogatást, a szabályos visszaütést vagy a játékszabályok betartását a játékos akaratán kívüli körülmény akadályozza;
2.9.1.4. ha a játékot a játékvezető vagy az asszisztens játékvezető félbeszakítja;
2.9.1.5. ha a fogadó mozgáskorlátozottság miatt kerekes székben ül és adogatáskor a labda, feltéve, hogy az adogatás egyébként szabályos volt
2.9.1.5.1. miután érintette a fogadó térfelét, a háló irányába indul vissza;
2.9.1.5.2. a fogadó térfelén nyugalomba kerül (nem hagyja el a fogadó térfelét);
2.9.1.5.3. egyesben, miután érintette a fogadó térfelét, elhagyja azt valamelyik oldalvonalon keresztül.
2.9.2. A játékot félbe lehet szakítani,
2.9.2.1. ha az adogatásban, a fogadásban, vagy a térfélválasztásban történt tévedést kell helyrehozni; 2.9.2.2. ha az időjátékot kell bevezetni;
2.9.2.3. ha figyelmeztetni, vagy büntetni kell egy játékost, vagy egy tanácsadót;
2.9.2.4. ha a játékfeltételeket olyan módon zavarja meg valami, vagy valaki, hogy az kihatással lehet a labdamenet sorsára.
2.10. PONTSZERZÉS
2.10.1. Amennyiben a labdamenetet nem kell megismételni, a játékos pontot szerez,
2.10.1.1. ha az ellenfele elhibázta az adogatást,
2.10.1.2. ha az ellenfele elhibázta a fogadást,
2.10.1.3. ha a labda a játékos adogatását vagy visszaütését követően bármihez hozzáér -- a hálókészlet kivételével -- azelőtt, hogy az ellenfél beleütne.
2.10.1.4. ha a labda, miután az ellenfél beleütött, elhagyja a játékos térfelét vagy alapvonalát, anélkül, hogy érintette volna az asztalnak a játékos felöli játékfelületét.
2.10.1.5. ha az ellenfél akadályoztatja a labdát.
2.10.1.6. ha az ellenfél szándékosan kétszer egymás után beleüt a labdába.
2.10.1.7. ha az ellenfél olyan ütőfelülettel üti meg a labdát, amelynek felülete nem felel meg a
2.4.3,
2.4.4 és
2.4.5 pontban foglalt követelményeknek.
2.10.1.8. ha az ellenfél, vagy bármi, amit az ellenfél magán visel, vagy magánál tart, elmozdítja az asztalfelületet.
2.10.1.9. ha az ellenfél, vagy bármi, amit az ellenfél magán visel, vagy magánál tart, hozzáér a hálókészlethez.
2.10.1.10. ha az ellenfél szabad keze hozzáér a játékfelülethez.
2.10.1.11. ha párosban az ellenfél nem az első adogató és az első fogadó által meghatározott sorrendben üti meg a labdát.
2.10.1.12. az időjátékban meghatározott feltételek szerint (2.15.2 pont).
2.10.1.13. Amennyiben mindkét játékos vagy páros kerekes székben ül mozgáskorlátozottság miatt, és 2.10.1.13.1. az ellenfele nem érintkezik megfelelően a combja alsó felével a székkel vagy a párnákkal, amikor a labdát megüti;
2.10.1.13.2. az ellenfele megérinti a játékfelületet bármelyik kezével, mielőtt megütné a labdát; 2.10.1.13.3. az ellenfele lábtámasza vagy lába megérinti a talajt poén közben.
2.10.1.14. ahogy a játékrendnél (2.8.3.) meg van határozva.
2.11. A JÁTSZMA
2.11.1. A játszmát az a játékos vagy páros nyeri, aki vagy amely előbb éri el a 11 pontot, kivéve, ha mindkét játékos vagy páros 10 pontot szerzett. Ebben az esetben a játszmát az a játékos vagy páros nyeri, aki vagy amely elsőként szerez egymást követően 2 ponttal többet az ellenfélnél.
2.12. A MÉRKŐZÉS
2.12.1. A mérkőzés akárhány nyert játszmáig tarthat, de a maximálisan lehetséges játszmák száma páratlan. Az angol kifejezések szerint best of 5 vagy best of 7, azaz vagy 3 nyert játszmáig tart a mérkőzés /3:0;3:1;3:2/ vagy pedig 4 nyert játszáig, és akkor /4:0;4:1;4:2;4:3/ lehetnek a mérkőzések végeredményei.
2.13. AZ ADOGATÁS, A FOGADÁS ÉS A TÉRFÉL VÁLASZTÁSA
2.13.1. Az adogatás-, a fogadás- és térfélválasztás rendjének a jogát sorsolással döntik el, és a győztes választhat, hogy elsőként adogat, elsőként fogad, vagy hogy melyik térfélen kezdi a játékot.
2.13.2. Amikor a játékos vagy a páros eldöntötte, hogy elsőként adogat, elsőként fogad, vagy valamelyik térfelet választja, a másik játékosnak vagy párosnak jogában áll a fennmaradó lehetőségekből választani.
2.13.3. Minden második pontszerzés után a fogadó játékos vagy páros, adogató játékos vagy páros lesz, és így tovább felváltva a játszma végéig, kivéve, ha mindkét játékos vagy páros már 10 pontot szerzett, vagy ha az időjáték érvényben van, ahol az adogatás és fogadás rendje azonos, de pontonként cserélődik.
2.13.4. A páros mérkőzés minden játszmájában az a páros, amely elsőként adogat, eldönti, hogy a páros melyik tagja adogat, és az első játszmában a fogadó páros eldönti, hogy a páros melyik tagja fogad. Az egymást követő játszmákban az a játékos lesz az első adogató, akit az adogatásra jogosult páros kijelöl, és az a játékos lesz az első fogadó, aki az előző játszmában az illetőnek adogatott.
2.13.5. A párosban minden adogatás cserénél az előző fogadó játékos lesz az adogató és az előző adogató játékos partnere lesz a fogadó.
2.13.6. Az a játékos vagy páros, aki vagy amely egy játszmában az adogatást kezdte, a következő játszmában először fogadó lesz. Párosban a döntő játszmában a fogadó párosnak meg kell cserélni a fogadás rendjét, amint valamelyik páros elsőként eléri az 5 pontot.
2.13.7. Az a játékos vagy páros, aki vagy amely egy játszmában az egyik térfélen kezd játszani, a soron következő játszmát a túlsó térfélen játssza. A mérkőzés döntő 10 | O l d a l MOATSZ 2012/2013 játszmájában a játékosok vagy párosok akkor cserélnek térfelet, amikor valamelyik játékos vagy páros elsőként eléri az 5 pontot.
2.14. HIBÁK AZ ADOGATÁS, A FOGADÁS ÉS A TÉRFÉLVÁLASZTÁS RENDJÉBEN
2.14.1. Ha egy játékos nem a játékrend szerint adogat vagy fogad, a játékvezetőnek a tévedés felismerésekor azonnal félbe kell szakítania a játékot, majd úgy kell a folytatást elrendelnie, ahogyan az adott állásnál a mérkőzés megkezdésekor megállapított sorrend megköveteli. A párosban az adogatás rendjét annak megfelelően kell alkalmazni, ahogyan azt a tévedés észlelésekor zajló játszma elején az adogató páros megválasztotta.
2.14.2. Ha a játékosok megfeledkeznek a térfélcseréről, a játékvezetőnek a tévedés felismerésekor azonnal félbe kell szakítania a játékot, majd abban a felállásban kell a folytatást elrendelnie, ahogyan az adott játszmaállásnál a mérkőzés megkezdésekor megállapított rend megköveteli.
2.14.3. A tévedés felismeréséig megszerzett pontok minden körülmények között érvényben maradnak.
2.15. AZ IDŐJÁTÉK
2.15.1.
A 2.15.2. pont kivételével, az időjáték akkor lép életbe, ha egy játszma nem ér véget 10 percnyi játékidő után, vagy bármikor korábban, ha ezt mindkét játékos vagy páros közösen kéri.
2.15.2. Az időjátékot nem lehet bevezetni, ha a játszmában már 18 poént lejátszottak.
2.15.3. Ha a labda játékban van az idő lejártakor, a játékvezetőnek félbe kell szakítania a játékot, majd a játék folytatásakor ugyanaz a játékos adogat, aki a félbeszakított labdamenetben adogatott; ha a labda nincs játékban az időjáték bevezetésekor, a játék folytatásakor az a játékos adogat, aki az előző labdamenetben fogadott.
2.15.4. Ezt követően a játszma végéig a játékosok pontonként felváltva adogatnak, és ha a fogadó játékos vagy páros 13-szor visszaüti a labdát egy labdameneten belül, akkor pontot szerez.
2.15.5. Az időjáték bevezetése nem változtatja meg a meccsen az adogató és fogadó rendjét (2.13.6.). 2.15.6. Az időjáték rendszere – ha már egyszer bevezették – a mérkőzés végéig érvényben marad. 2.15.a. Eljárás az időjátéknál
2.15.a.1. Az időmérőnek azonnal el kell indítania az órát, amint a labda először játékba kerül a játszma elején, és azonnal meg kell állítania, amikor a játék olyan okokból félbeszakad, mint például a labda karámon kívül kerülése, törölközési szünet, térfélcsere, megrongálódott felszerelés cseréje. Az órát azonnal újra kell indítani, amint a labda ismét játékba kerül.
2.15.a.2. Abban a játszmában, amelyben még nem került bevezetésre az időjáték, 10 percnyi játék után az időmérő személynek az „idő” kifejezést kell használnia, amennyiben nem érték el a játszmában a 18 pontot.
2.15.a.3. A játékot ezután azonnal folytatni kell, majd az ütésszámláló személynek, amint a labdát a megütötték, a fogadó játékos vagy páros minden egyes ütése után számolnia kell.